Tovább tart a teniszháború, mely a budapesti WTA-verseny rendezése kapcsán lángolt fel (ismét), ám a valóságban jóval több annál. Még nem is csupán a Márky-Richter csatának minősíthető, hanem a hazai teniszgazdálkodás alapjait érinti.
Változtatás nélkül, egymás után közöljük a napokban megjelent két írást. A szövetségi honlapon Richter Attila főtitkár véleményét idézi az aláírás nélküli cikk, a 24.hu portálon pedig a Márky Jenőt faggatja a korábbi öttusa világbajnok és Nemzeti Sport-főszerkesztő, Kálnoki Kis Attila.
Az MLSZ honlapján megjelent írás:
Wimbledon után nem lesz WTA torna Budapesten, februárban azonban még lehet.
November lévén, a játékosok nagy része már a 2020-as naptárt bújja, hogy mely versenyeken akar majd a jövő szezonban részt venni. A WTA már lassan egy hónapja realizálta a következő esztendő programját, melynek érdekessége, hogy január 6-án Brisbane-ben, Shenzhenben és Aucklandben startol az idény. Premier tornaként mutatkozik be Adelaide és Berlinben, illetve Lyonban, Bad Homburgban és Albanyban is először rendeznek WTA International-versenyeket. A pénzdíj is jelentős növekedni fog jövőre.
Összesen 60 torna – 55 WTA-esemény mellett a négy Grand Slam, valamint az olimpia – szerepel a programban. Az 55 eseményt 28 országban rendezik, és február 17-i dátummal ott van a naptárban a Hungarian Ladies Open is, amelyet 2017 és 2019 között rendeztek Budapesten. Ez ugyanakkor most egy sor kérdést felvet, illetve olyan anomáliákat, amelyek között ideje rendet tenni.
Mindenekelőtt fontos rögzíteni azt a tényt, hogy a Magyar Tenisz Szövetség az elmúlt években nagy sikerrel rendezte meg a februári WTA International tornát. Egyrészt azért, mivel a három év során mindig eljutott legalább egy magyar a döntőig. Egyéniben Babos Tímea 2017-ben nyerni tudott, a korábbi világranglista-5., Roland Garros-döntős Lucie Safarovát legyőzve. Párosban Stollár Fanny 2018-ban megnyerte a tornát, idén pedig Heather Watson oldalán a döntőig menetelt.
Az esemény a média érdeklődését is megmozgatta, és felülmúlt minden várakozást. Tette ezt úgy, hogy a nemzetközi naptár szerint igen kényes időszakban van az esemény, hiszen egy időben van a dubaji Premier-tornával, és éppen a dohai Premier-5-ös előtt rendezik. Amik viszont a tények: 950 óra – amelyből több mint 500 óra élő volt – adás több mint 260 millió nézőt ért el, a különböző híradásokkal együtt pedig 900 millió néző találkozhatott a versennyel, az átlagosan 36 másodperces hírek által. Ezek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a Hungarian Ladies Open nem csak sportszakmailag, de az érdeklődés kapcsán gazdaságilag is jó vállalkozásnak minősíthető.
A februári WTA-torna talán pont ezen a síkon megközelítve is szerepel a 2020-as naptárban annak ellenére is, hogy az MTSZ, amelynek az állam 2019-ig biztosított anyagi forrást a rendezéshez, a következő idényre már ezt nem tette meg. A torna jogtulajdonosa, az IMG hiába próbált érdeklődő leveleket küldeni a szövetségnek a 2020-as rendezésre, forrás hiányában a magyar szövetség erre sajnos nemleges választ tudott adni. A magyar szövetségnek a szerződése lejárt az IMG-vel, azóta sincs semmi közösen aláírt kontraktus. Így hiába az érdeklődés, az MTSZ nem tehet semmit.
Jogos a felvetés, miért szerepel a 2020-as naptárban mégis a budapesti WTA-torna?
Erre a nemzetközi teniszéletben egy kicsit jártasak azonnal meg tudják adni a választ. A jogtulajdonos dönti el, hogy felveteti-e a naptárba a versenyét, vagy éppen kitörli onnan. Ezt kicsit pontosítva ez azt jelenti, hogy a meglévő szabályok és feltételek értelmében a jogtulajdonos regionális védelmet élvez egészen addig, amíg nem kérvényezi a verseny áthelyezését vagy szüneteltetését. Mivel az IMG-vel a szövetség szerződéses kapcsolata 2019-ben megszűnt, így a magyar szövetségnek, de még a kormánynak sincs ráhatása arra, hogy éppen mi szerepel, mikor, és hol a nemzetközi naptárban. Egész egyszerűen nem bekerült oda a Hungarian Ladies Open, hanem a jogtulajdonos kívánságára nem került le onnan.
Az IMG minden bizonnyal üzleti megfontolásból tartja „versenyben”, illetve a régióban a februári eseményt. A WTA pedig szigorú elvek alapján választja ki a helyszíneket, a gazdaságiak mellett a geopolitika is idetartozik, így egy Magyarország szintű ország nem is álmodhat róla, hogy egy idényben két International tornát rendezhessen.
Ez utóbbit azért fontos kiemelni, mert magyar kormány 2019 februárjában döntött arról, hogy a következő négy évben Budapesten legyen a Hungarian Grand Prix (HGP) elnevezésű WTA-verseny. De nem februárban, hanem a wimbledoni torna után júliusban. Nem kemény pályán, hanem salakon. Nem az MTSZ rendezésében, hanem Márky Jenő, a HGP jogtulajdonosának a szervezésében. Itt jutottunk el egy újabb olyan ponthoz, amit az ügyek tisztázása érdekében is fontos rögzíteni.
A korábban hosszú éveken át Budapesten rendezett verseny jogtulajdonosa, Márky Jenő, először 2012-ben kereste meg a magyar szövetséget, miután a főszponzora felmondta a szerződést, hogy támogassa a versenyét az MTSZ. 2013-ban, több egyeztetést követően a szövetség anyagi forrás hiányában, az állam segítségével közösen megvásárolta volna a jogviszonyt, és legalább öt évig a jogtulajdonos pályáján rendezte volna a HGP-t. Erről a jogtulajdonos azonban hallani sem akart, és inkább a biztos bevételt jelentő román fővárosba, Bukarestbe vitte a tornát, amelyet most kissé cinikusan, a magyar tenisz érdekeire hivatkozva haza akar hozni.
Ugyanis tavaly, már az állam segítéségét kihasználva, vissza akarta költöztetni Budapestre a versenyt. 2019-ben ennek érdekében úgy kötött megállapodást az állammal – amivel utóbbi 2019-en túl további négy évre kötelezte el magát –, hogy két fontos dolgot nem vett figyelembe, ezáltal pedig a pénzt áldozó EMMI-t is gyakorlatilag megvezette.
Egyrészt először alaposan lekésett a kérelem beadásával, így a WTA már nem is lett volna köteles tárgyalni azt. Mégis tárgyalta a kérést, és úgy döntött, hogy elutasítja az áthelyezési kérelmet, miután a februári versenynek védettsége van. A 2020-ra leadott igényét pedig azért dobták vissza, mert a fentebb leírtak szerint a WTA és az IMG saját gazdasági és területi érdekeit erősen védi, továbbra is a februári eseménynek van joga a régióra, így Márky Jenő újabb kérését tárgyalás nélkül elutasították. Ebben a kérdésben azt fontos tisztázni, hogy ebben semmi meglepő sincsen, a szabályok mentén más döntés nem volna lehetséges sem.
A helyzet elkerülhető lett volna, ha a Márky Jenő a szakma szabályait betartva a kezdetektől fogva bevonta volna mind az MTSZ-t, mind a WTA-t, azonban így olyan helyzet állt elő, amelyben Márky Jenő a kormány félretájékoztatásával egy olyan döntést eszközölt ki, mely a megszületésekor sem volt már végrehajtható: 2019-ben amiatt, mert abban az évben már volt WTA-torna Budapesten, 2020-ban pedig a regionális védettséget élvező februári esemény miatt. Így fordulhat elő, hogy Budapest a februári dátummal szerepel a WTA 2020-as naptárában, míg Márky Jenő versenye a jövő évi naptárban is a román fővárosi helyszínnel szerepel, július 13-i kezdéssel.
Milyen konklúziót lehet az egész döntés sorozatról, illetve Hungarian Ladies Openról, valamint a Hungarian Grand Prix-ról hozni?
A 2020-as WTA-naptárban februári dátummal szereplő Hungarian Ladies Openre nincs szerződése a Magyar Tenisz Szövetségnek a jogtulajdonossal, illetve nincs anyagi forrás az államtól, így azt egyedül megrendezni ezen körülmények között nem lehet. A júliusi versenyre lenne anyagi forrás az államtól, ugyanakkor a WTA elnöksége az áthelyezést Budapestre nem engedélyezte, így azt biztosan nem lehet megrendezni Budapesten, azt Bukarestben kell megrendeznie Márky Jenőnek – az előző évekhez hasonlóan.
Röviden: 2020-ban júliusban biztosan nem lesz WTA verseny Budapesten, februárban ugyanakkor elméletileg lehetne, de csak akkor, ha erre felhatalmazást kap az MTSZ.
Patthelyzet alakult ki, amit valószínűleg úgy nem lehet megoldani, hogy a tények nem ismeretével, illetve azok elferdítésével próbálja valaki – jelen esetben Márky Jenő – megoldani. A szakmaiság fontos szempont, és ebben a Magyar Tenisz Szövetség, mint országos sportági felelős, próbál élen járni. Létezik egy olyan szakmai alternatíva, amely szerint a Hungarian Grand Prix-ra szánt összegből nem egy, hanem akár három-négy 100 ezer dolláros, Challenger-tornát lehetne Magyarországra hozni. Ezen két tucat szabadkártyát lehetne hazai versenyzők között szétosztani, ezzel is segítve, a fajlagosan olcsó költségen WTA-pontokhoz jutást. Jó példa erre az októberi, fehérvári százezres torna is, ahol Stollár Fanny például begyűjtötte párosban az első helyet.
A másik fontos szempont, hogy 2020 és 2022 között Budapest rendezi a Fed Kupa döntőjét, amelyre a világ 11 legjobb válogatott csapata érkezik a magyar mellett, és amelynek a végén világbajnokot avatnak. A februári WTA-torna kiváló lehetőség lenne tesztversenynek, ahol a szervezésbe bevont újabb szereplők kicsit beleláthatnának a profi teniszversenyek világába, a Fed kupa döntő résztvevői közül többen is Budapestet választhatnák, hogy a körülményeket tapasztalják.
A naptár adott, Márky Jenő Bukaresten rendezi a versenyt jövőre is, már csak az a kérdés, hogy Bukaresten kívül, Budapesten is lesz-e 2020-ban WTA torna – februárban?