A top 100-ban zárja karrierje egyik legjobb szezonját Gálfi Dalma, s biztosan ott lesz az új idény első Grand Slam-tornájának főtábláján. Pedig az idény korántsem a tervei szerint indult, de kitartott, küzdött és végül igazi mérföldköveket lépett át. Először nyert 125-ös WTA-tornát, majd még egyet, miközben Wimbledonban ismét a harmadik fordulóig menetelt.
Gy. Szabó Csilla
Gálfi Dalma a világranglista 144. helyén zárta a 2024-es évet, amely egyértelmű visszaesést mutatott 2022-es berobbanásához képest. Az Australian Openen is selejtezni kényszerült, s már a kvali első fordulójában búcsúzott. Március elején a trnavai W75-ös ITF-viadalon elért negyeddöntője volt az első kisebb eredménye, majd a székesfehérvári hasonló kategóriájú tornán ismét a második fordulóban kapott ki. Az MTK játékosa mégis úgy gondolja, hogy ez volt az a pillanat, amikor lélekben elindult felfelé. Függetlenül attól, hogy eredmény formájában ez csak az antalyai két hetet követően, La Bisbalban, a spanyol 125-ös WTA-torna döntőjében mutatkozott meg.
− Mentálisan kifejezetten nehéz időszakon mentem át a szezon elején – ismerte el Gálfi Dalma. – Nem találtam a helyem, nem élveztem a játékot, s ez nemcsak a teniszemre, de a magánéletemre is rányomta a bélyegét. Még az is megfordult a fejemben, hogy kihagyok néhány hónapot, de végül folytattam. Eleinte csak gyűrtem, küzdöttem, igazi meggyőződés nélkül, miközben azt sem tudtam elfogadni, hogy februárra a világranglista százhatvanhatodik helyére csúsztam vissza. Biztos voltam abban, hogy ennél többre vagyok képes. Egy nehézségekkel terhelt kétezerhuszonnégy után azt hittem huszonötben jobbra fordulnak a dolgok, de nem így történt. A lengyel edzővel sem tartott sokáig az együttműködésünk, azt sem tudtam, hová, kihez forduljak.
A megoldás egy sportpszichológus, dr Goschi Gabriella személyében lépett be Dalma életébe, ő volt az, aki végül átlendítette ezen az időszakon. Segítette megtalálni önmagát és a céljait. Utóbbit nemcsak a sportban, de az életében is felkutatták. A legfontosabb azonban az volt, hogy a tenisz szeretetét, a játék örömét is újra felfedeztette vele. Mindez persze nem ment varázsütésre, a 27 esztendős teniszező keményen és határozottan dolgozott önmagán.
Nagy Zoltán, Gálfi Dalma és Vaskó Balázs Wimbledonban
− A családom, a szűkebb baráti köröm, a párom, szerencsére végig mellettem állt, miközben a rögös önismereti út során, fizikálisan egy kis magányra is szükségem volt– beszélt különösen nehéz életszakaszáról az MTK teniszezője. – Fehérváron kezdtem érezni, hogy nem vagyok olyan feszült, mint az azt megelőző hónapokban, és a játékot is egyre jobban élveztem. Ezen a tényen az sem változtatott, hogy már a második fordulóban kiestem. És tegyük hozzá, Amarissa nagyon jól játszott, megérdemelte a győzelmet. Antalyába egyedül kellett elutaznom, de csináltam a dolgomat, és bekerültem egy olyan napi rutinba, amelyben kifejezetten jól éreztem magam. Barátkoztam a többiekkel, tudatosan kerestem a társaságukat. Életemben először úgy versenyeztem, hogy nem csak és kizárólag a teniszre koncentráltam. Korábban meg sem fordult a fejemben, hogy szenvedés nélkül is lehet fordulóról fordulóra haladni. Ez egy óriási szemléletváltást jelentett, és egyértelműen dr. Goschi Gabriellának köszönhetem a felismerést.
La Bisbal D’Empordában (WTA-125) Dalma már egy percig sem feszült rá a számszerű eredményre, csak játszott, s minden ment is magától a döntőig. A finálé előtt azonban visszatért a rá jellemző „túlgondolás”, így három szettben végül kikapott a lett Semenistajától (WTA-101.) De Dalma tanult a történtekből, s egy héttel később már nem remegett meg kezében az ütő, amikor Oeiras-ban menetelt a döntőig. Az amerikai Katie Volynets-t (WTA-93.) három szettes nagy csatában, de legyőzte, s ezzel első 125-ös WTA-tornáját nyerte.
− Úgy akartam a meccs után lejönni a pályáról, hogy ne kelljen semmit sem megbánnom – ismerte el Gálfi Dalma. – A jelenben akartam maradni, ösztönből ugyanis mindig tudom mit kell tennem. Nem zavart, hogy elveszítettem az első szettet, ahogy az sem, hogy esős, viszontagságos hét állt mögöttünk. Korábban sokszor fennakadtam az ilyen jellegű a külsőségeken, most viszont mindent elengedtem. Egy héttel később a Vic 125-ösön, olyan kemény mezőny gyűlt össze, hogy az érkezésemkor csúsztam csak fel a főtáblára. De vitt magával a lendület, és nagyon sima két szettekkel mentem végig a tornán. A döntőben mindössze három játékot veszítettem Masarova (WTA-116.) ellen. Hibátlan hét volt, senki nem tudott kizökkenteni a nyugalmamból. Kezdtem ráérezni arra, hogyan kell összeraknom magam a sikerhez.
Gálfi Dalma (szemben, középen) a vetélytársakkal két meccs között a WTA Touron
Az új hozzáállás azonban nem jelentette azt, hogy a folytatásban minden megy magától. A régi beidegződések azért még vissza-vissza köszöntek. A füves szezon – a kedvenc borítása – nem is sikerült fényesen, a wimbledoni főtáblán azonban ismét megmutatta mire képes. A brit Harriet Dart-ot (WTA-173.) ugyan szenvedősen verte az első fordulóban, de a másodikban óriási skalpot gyűjtött be Beatriz Haddad Maia legyőzésével. A brazil teniszezőnőt, aki jelenleg 57. a világranglistán, 2023-ban még a 10.-en jegyezték.
Dalma azonban ismét olyan flow-ba került, szinte nem is tudta felidézni, hogyan is győzte le a torna 21. kiemeltjét:
− A Grand Slam-meccsek mindig vérre mennek. Óriási szerencse, ha az első körben el tudjuk kerülni a kiemelteket. Haddad kiváló játékos, de nem ijedtem meg tőle. Az első szett végtelenül szoros volt, a tiebrek néhány ponton múlt csupán. A másodikban viszont hamar elvettem az adogatását. Ekkor szinte minden bejött, bátran és határozottan teniszeztem, ő pedig elvesztette a saját magába vetett hitét. Érdekes, hogy ilyen szinten játszottam, egy olyan első forduló után, ami a karrierem egyik legrosszabbja volt. A brit szabadkártyás lány elleni meccsen leginkább magammal küzdöttem, bár az is lehet, hogy éppen ebből merítettem erőt ahhoz, hogy legyőzzem Haddad-ot. Az Anyiszimova ellen találkozóról is csak felsőfokon beszélhetek, óriási élmény volt a későbbi döntőssel ilyen szoros csatát vívni. S hogy miben volt jobb? A kulcsfontosságú néhány pontnál ő volt fejben stabilabb.
Gálfi Dalmának sokat jelentett ismét magába szívni az igazi Grand Slam-érzést, s immáron harmadszor a harmadik fordulóba jutni. Ez a bravúr a US Openen ugyan nem sikerült neki, ám így is büszke a New Yorki-i teljesítményére, hiszen a kvalifikációból küzdötte fel magát a főtáblára, mégpedig három kétszettes, magabiztos győzelemmel. Linda Noskova (WTA-13.) azonban már túl nagy falat volt a számára, bár ellene is kifejezetten jó meccset játszott, amit a 6:4, 7:5-ös eredmény is mutat. Ennek kapcsán meg is jegyezte, hogy egy Grand Slam-torna esetében sikeresen venni a selejtezőt, nagyobb érték, mint alanyi jogon ott lenni a főtáblán.
Gálfi Dalmának és édesapjának Gálfi Tamásnak 2025-ben is volt oka a közös örömre
− Amikor a legjobb dolgok történtek velem, általában Vaskó Balázs erőnléti edző kísért el, aki ebben a szezonban nem csak nagyszerűen felkészített fizikálisan, de szerencsét is hozott– tudtuk meg Dalmától. – Jól működünk együtt, jó rá kinézni egy meccs során, mert mindig pozitív támogatást érzek a részéről. De Nagy Zoltánnal is szeretek utazni, a közös ázsiai túra egészen jól sikerült. A pekingi ezresen Lois Boisson ellen vívott meccsem pedig sokáig emlékezetes marad, nemcsak a maratoni hossza, de az intenzitása miatt is. Kifejezetten jól játszottam, a végére fogytam csak el fizikálisan. Mondjuk a francia lány ellen ez nem csoda, hiszen neki éppen az az egyik legnagyobb fegyvere, hogy mindent kibír. Ez azért volt fájdalmas vereség, mert egy karnyújtásnyira voltam csupán egy top negyvenes legyőzésétől.
A balatonfüredi teniszező nagyon pozitívan értékeli 2025-ös szezonját, a szerencsével azonban kicsit hadilábon állt. Wuhanban például 98. helyezettként sem fért fel a selejtezőre, éppen első várakozó lett. De, ahol sikerült indulnia, ott is gyakran nehéz sorsolásba futott bele. A szeptember végi, suzhou-i 125-ös WTA-torna második fordulójában ilyen volt ellenfélkéntJulia Putyinceva, aki az évet még a WTA-rangsor 20. helyén kezdte meg, vagy az osakai 250-esen a kanadai Fernandez (WTA-22.).
− Egy teljes szezon persze nem a sorsolásokon múlik, a jó játékommal nekem is sikerült visszajönnöm a százba, de néhány helyet azért jelenthet egy könnyebb második, harmadik kör – tette hozzá Gálfi Dalma, aki az ázsiai túrát követően sem nyugodhatott meg teljesen. – Hong Kong után szerettem volna letenni az ütőmet, de végül Dubaiba is elutaztam. Olyan sokan versenyeztek még a kisebb tornákon, hogy attól tartottam, nem tudom megtartani a százon belüli helyezésemet. Ez egyrészről érthető, hiszen mindenki főtáblás akar lenni Ausztráliában, másrészről viszont igazságtalan, hiszen a játékosoknak még egy-két hét pihenő sem marad az alapozás előtt. Bevallom, még a rövid nyaralásom alatt is végig a világranglistát néztem, ami nem normális, hiszen szellemileg is ki kellett volna kapcsolnom. Az ATP ezt a helyzetet már megoldotta, a WTA-nak is lépnie kéne ebben az ügyben. Az alapozásomat megszakítva utaztam el végül Dubaiba, ahol az első fordulóban volt egy rossz lépésem. Nem akartam az egész szezonomat kockáztatni, ezért inkább feladtam a Martincova elleni meccsemet. Végül így is bent maradtam a százban és a melbourne-i főtábla is megvan. Hiszek abban, hogy a nagyobb tornákon, jobb ellenfelekkel szemben lehet igazán fejlődni, ezért a jövőben is inkább ezt az utat választom. A legjobbakhoz szeretném mérni magamat, a vereségekből pedig tanulni kell.
Fotók: Gálfi Dalma archívuma
