Rövidesen az országos vidékbajnokság szereplői töltik meg a terasz padjait, s lépnek be a kis klubépületbe, ahol időnként Marco Rossi és Dzsudzsák Balázs szája is mosolyra görbül. A házigazda Nagy András mindent megtesz azért, hogy szerethető hely legyen a Teniszke.
Van egy különleges hely Debrecenben, ahol sportolók és szurkolók egyaránt jól érzik magukat. A Dóczy József utcán, a DEAC sportcentrumánban található a Teniszke, melynek a belső és külső miliője is mágnesként vonzza az embert. A vendéglátóegységen belül, a plafon egy része szurkolói sálakkal díszített, a falakon tévék és kivetítők, immár lottózó is működik, illetve lehet csocsózni és dartsozni is. Van fedett, valamint egy nagyobb nyitott terasz is, ahova kiülve kiválóan lehet követni például a DEAC NB III-as labdarúgócsapatának mérkőzéseit, de emellett egy jó kis főzést is össze lehet hozni – kell ennél több egy sportrajongónak?!
Nem kérdés, a nagyerdei sportpub ikonikus létesítménye a cívisvárosnak, ahova sokan szívesen betérnek akár egy kávéra, akár meccset nézni, akár egy jó bulira. A délutáni, esti órákban betoppanva szinte garantált, hogy találkozhat az ember egykori, vagy jelenlegi sportolókkal, szakemberekekkel. Megfordult már ott például Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, de Dzsudzsák Balázs, a DVSC játékosa is rendszeresen tiszteletét teszi.
A Sport és Egyetemi Klub üzletvezetőjével, a sokak által Cucuként ismert Nagy Andrással beszélgettünk, ahogy ő fogalmazott, az ékszerdobozról. Nagy Andrásék mindenhonnan hoznak egy „skalpot”, ezek díszítik Debrecen ikonikus sportpubjában a belső tér egy részét
– Ez nagyon régen egy kis büfé volt, az oszlopok mutatják, meddig tartott a belső tér. Aztán '99-ben Madai Zoltán és Szűcs Endre átépíttette, ennek emlékét a pult felett egy emléktábla őrzi.
Akkor változtatták meg a nevét Objektumra, ám miután 2007-ben átvette a Campus ESP Kft., visszakereszteltük, az egész városban mindenki Teniszkeként ismeri, bár az igaz, hogy a bejáratnál meghagytuk az Objektum kiírást.
Át is alakítottuk, a kis fedett terasz a sarokban, nem volt meg, az az én ötletem nyomán született. Kifestettünk, új padlót csináltunk, felújítottuk, kicseréltük a berendezést. A korábbiakhoz képest jócskán felfrissült, és azóta is mindig újítunk, fejlesztünk valamit. Immár lottózó rész is működik, amit sokan ki is használnak, meccsek közben lehet fogadni – elevenítette fel Nagy András, majd rátért arra is, miként gyűlt össze az a sok szurkolói sál, amely a helyiséget színesíti.
– Egy baráti társasággal nagyon régóta járunk a DVSC mérkőzéseire, követtük a csapatot a Bajnokok Ligája és El-összecsapásaira is, illetve járunk külföldre egyéb bajnokságok találkozóit is megnézni, mindenhol „skalpokat” gyűjtünk, és ezeket rakjuk ki. De ha valaki egyénileg, vagy a családjával megy el valahova, mondjuk egy Real Madrid–Juventus derbire, onnan is sállal tér haza. Olyan öt-hat ember ereklyéi ezek. A legkedvesebbek számomra a Lokival kapcsolatos nyakvédők, valamint a Premier League-ről származó relikviák – büszkélkedett az üzletvezető, akinek minden szavából az sugárzott, hogy kis túlzással gyermekeként tekint az ikonikus vendéglátóegységre.
nagy andras teniszke foto molnar
Megtudtuk, a Teniszke a DEAC tagjai számára egyfajta lazító tér, rengeteg sportoló jár oda, mellette pedig az egyetemisták is gyakran benéznek, óriási a vendégkör, és nagyon családias.
– Sokszor csapatépítők, gólyatáborok, legénybúcsúk, kocsmatúrák, szülinapok, karácsonyi bulik, farsangok helyszíne a Teniszke. Illetve elkészült mellettünk a sportpálya főlelátójának átalakítása és bővítése, az új épületegyüttesben helyet kapott egy vendéglátóegység is, az rendezvények alkalmával lesz nyitva, így már ott is tudjuk majd várni a sportszerető közönséget – avatott be Cucu, majd arra is rátért, milyen hírességek fordultak már meg náluk.
– Sándor Tamás, Dombi Tibor és a többi korábbi neves lokista rendszeres vendégek, mellettük Vujity Tvrtko is járt már itt, Marco Rossi sem hagyott ki minket debreceni látogatása alkalmával, Berki Krisztián egy teniszverseny miatt tette tiszteletét, Dzsudzsák Balázs gyakran néz meg nálunk meccseket, de még hosszasan sorolhatnám a listát. Egy biztos, mindenki jó érzéssel távozik innen. A terasz, a meghitt környezet, a belső kialakítás, a hütte feeling, a zöld környezet mind az, ami szerethetővé teszi, ez egy igazi kis ékszerdoboz.
Természetesen a sztorikból sem tudna kifogyni András, ha belefogna. A kedvünkért fel is elevenített egy történetet, amely igencsak megkacagtatta a jelenlévőket anno. – Egyszer egy farsang alkalmával, vagy nyolcvanan, beöltözve buliztunk bent, mikor megérkezett két NAV-os egyenruhában, ellenőrizni jöttek, de mi nem hittük el, azt gondoltuk, csak jelmezben vannak.
Mondtuk nekik, hogy ne vicceljetek már, gyertek, igyatok valamit. Ám hamarosan az igazolványaik is előkerültek, rá kellett jönnünk, ez nem poén, leszámolták a kasszát, és a jegyzőkönyvet úgy vettük fel, hogy én d'Artagnannak öltözve, karddal az oldalamon ültem le melléjük. Persze mindenki nevetett…
Aki meccset akar nézni, annak nem kell csalódnia, ha betér a Nagyerdő fái alá megpihenni, hiszen egész évben sportesemények köszönnek vissza a falakról, a nagyobb összecsapásokat, a világbajnokságokat, Eb-ket pedig a kinti LED falon adják, ilyenkor több ezren gyűlnek össze.
A pultban az egyik polcon kupák sorakoznak, ezekről is érdeklődtünk.
– Főként kispályás focitornák, és teniszbajnokságok serlegei vannak kitéve. A 30. születésnapom alkalmából egy mini tenisztornát szerveztünk, ez CUCU Kupa néven futott, szép emlék ez is számomra. Sajnos a sok egyéb elfoglaltság miatt már rendszeresen nem tudok teniszezni, ahogy focizni sem, ettől függetlenül ha tehetem, szívesen hódolok mindkét elfoglaltságnak, továbbá szeretek wakeboardozni és síelni is.
Hajdú-Bihari Napló/Forrás: Molnár Péter
